Magyar Aikidó Szövetség
 
 

MAGYAR AIKIDÓ SZÖVETSÉG

1174 Budapest, Wéber Károly utca 14/1.

Telefon: +36 (1) 630 -3765 v. +36 (20) 9330 – 002

Honlap: www. magyar-aikido-szovetseg.hu

E-mail: gasparlaszlo53@t-online.hu

 ALAPSZABÁLY

 A társadalmi szervezet (szövetség) neve:

 MAGYAR AIKIDÓ SZÖVETSÉG

  1.     A társadalmi szervezet (szövetség) célja:

  ·        tagjainak és minden egyéb érdeklődőnek (általános, középiskolás, egyetemista fiataloknak és felnőtteknek egyaránt) hozzásegítése ahhoz, hogy egy hagyományos, japán harcművészet, az aikido fizikai gyakorlásán keresztül megtalálják szellemi és fizikai létük összhangját;

·      önmaguk megismerése révén egészséges, kiegyensúlyozott életvitelt folytató, derűs személyiséggé váljanak.

·      Az aikido gyakorlásának keretfeltételeinek megteremtésével hozzásegíti a szövetség tagjait és minden egyéb érdeklődőt egészségük megőrzéséhez, a rendszeres testmozgás következtében a betegségek megelőzéséhez.

·      Az aikido, mint a Nemzeti Alaptanterv (NAT) része jelentős eredményeket mutasson fel az ifjúság képességfejlesztése (mozgáskoordináció, általános erőnlét, önvédelem… stb.), az egészséges életmódra nevelés ill. oktatás területén.

·      Képviselni tagságát és Magyarországot a különféle nemzeti, nemzetközi szervezetekben.       

2.    A Magyar Aikido Szövetség politikamentes, közhasznú szervezet, amely céljai mellett felvállalja a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvényben foglalt kötelezettségeket. A szövetség közhasznú szervezetként működik.

A Magyar Aikido Szövetség, az 1. pontban foglaltak szerint vállalja, és minden érdeklődő számára biztosítja a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. CLVI. törvény 26. §  c) bekezdésének 1., 4., 5. pontjaiban megfogalmazott közhasznú tevékenységek rendszeres végzését, azaz az egészségmegőrzést, betegségmegelőzést, nevelést, oktatást és képességfejlesztést, a japán kultúra terjesztését és a japán harcművészetek hagyományainak (amely a japán kulturális örökség része) megőrzését, és megóvását.

A Magyar Aikido Szövetség - csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve - vállalkozási tevékenységet folytathat, de - legalább is egyelőre - nem kíván befektetni.

A Magyar Aikido Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban megfogalmazott célok eléréséhez szükséges tevékenységekre fordítja.

A Magyar Aikido Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A Magyar Aikido Szövetség a mindenkor hatályos magyar törvényeknek megfelelően végzi tevékenységét.

3.               A társadalmi szervezet (szövetség) székhelye:

amíg önálló székhellyel nem rendelkezik, a mindenkori elnök lakása, azaz jelenleg:

          Gáspár László,

          1174 Budapest, Wéber Károly u. 14. Fsz.1.

A szövetség szervezeti felépítése:

   A Magyar Aikido Szövetség az alapszabályában foglaltakat elfogadó természetes személyeket, aikido klubok, egyesületek, alapítványok ill. szakosztályok tagjait tömöríti egybe.

  ·               A szövetség legfelsőbb szerve a küldöttközgyűlés, amit, a szövetségben tevékenységet vállaló szervezetek (klubok, egyesületek, alapítványok ill. szakosztályok) tagjaiból többségi szavazással választott, szavazati joggal (mandátummal) rendelkező küldöttek, és tanácskozási illetve javaslattevő jogkörrel az Ügyvezető Elnökség (lásd később) tagjai; valamint a szintén tanácskozási és javaslattevő jogkörrel rendelkező egyéb érdeklődők alkotnak. A szövetséget alkotó szervezetek (klubok, egyesületek, alapítványok ill. szakosztályok) tagsága, a kifejezetten erre meghirdetett ülésen minden 10 tag után 1-1 teljes szavazati jogú (mandátummal rendelkező) küldöttet választhat, és küldhet a küldöttközgyűlésre.

·               A küldöttközgyűlések közti időben a szövetség operatív működési, szervezési, képviseleti feladatait az Ügyvezető Elnökség látja el, amely végrehajtja saját és a küldöttközgyűlés ill. az egyéb döntéshozó szervek (Pénzügyi Felügyelő Bizottság, Etikai Bizottság, lásd később) határozatait is.

Az Ügyvezető Elnökségbe négyévenkénti ciklusokra négy elnökségi tagot kell választani. Az elnökségi tagokat (elnök, főtitkár, titkár és kincstárnok) a szövetség tagjaiból kell megválasztani.

·         A szövetség gazdasági és pénzügyeinek a pénzügyi szabályoknak, és hatályos jogszabályoknak megfelelő intézését és nyilvántartását (könyvelését, könyvvezetését) legalább félévente egy önálló (külső) könyvelő vagy könyvvizsgáló cég végzi az ügyvezető elnökséggel kötött megállapodás (szerződés) alapján. 

Az Ügyvezető Elnökség tagjai:

 Ügyvezető elnök

Legfeljebb két egymás utáni ciklusra választható ugyanaz a személy, akinek feladata az ügyvezető elnökség irányítása, a szövetséggel kapcsolatos legfontosabb szervezési feladatok ellátása, a szövetség képviselete itthon és külföldön.

Főtitkár

(az ügyvezető elnök helyettese szervezési, képviseleti ügyekben). Feladata kapcsolattartás, levelezés a szövetséget alkotó szervezetekkel, hazai és külföldi társszövetségekkel, állami szervekkel, mesterekkel, instruktorokkal.

Titkár

Feladata a programok operatív szervezése, az adminisztráció (diplomák, tagkönyvek, vizsgára jelentkezések…) bonyolítása, a döntések (határozatok) tárának vezetése és nyilvánosságra hozatala a szövetség honlapján.

Kincstárnok

Feladata a pénzforgalom bonyolítása a hatályos törvényeknek és a könyvelő (ill. könyvvizsgáló cég) irányadásának megfelelően.

        Az ügyvezető elnökségi tagok egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

  ·        A szövetség szakmai munkájának legfőbb irányítója a szükség szerint ülésező Technikai Bizottság,

·        amelyet tagjai közül a Dankollégium választ meg.

·        A szövetség pénzügyi ügyeinek felügyeletét látja el a küldöttközgyűlés által ugyancsak négy évre megválasztott, háromtagú Pénzügyi Felügyelő Bizottság.

·        A Pénzügyi Felügyelő Bizottság tagja - összeférhetetlenségi okokból (1989. L. tv. 8.szakasza és az 1979. CLVI.tv. 9.sz. 11. §-a alapján) nem lehet

a) az ügyvezető elnökség elnöke vagy tagja,

b) aki a szövetséggel (közhasznú szervezettel) a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik. ,

c) aki a szövetség (közhasznú szervezet) cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a szövetség (társadalmi szervezet) által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) aki az a) -c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.  

·      Etikai, erkölcsi vétség észlelésekor az ügyvezető elnökség ill. a tagság 10%-ának kérésére háromfős Etikai Bizottság választható a szövetség tagjaiból. Az Etikai bizottság tagja nem lehet az, akinek vélt vagy valós vétsége miatt azt összehívták, ill. aki a kivizsgálandó személlyel családi vagy bármilyen más érdekeltségi viszonyban (klubtárs, üzlettárs, beosztott, főnök…stb.) van.  

4.               A Magyar Aikido Szövetség működése

A Magyar Aikido Szövetség legfelső döntéshozó szerve a küldöttközgyűlés.

A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosultak fele plusz egy fő küldött jelen van.

A küldöttközgyűlések nyíltak, azon a tagság bármely, szavazati joggal nem rendelkező tagja, vagy egyéb érdeklődő is - tanácskozási és hozzászólási joggal - részt vehet. A küldöttközgyűlés napirendi pontjait az összehíváskor ( min. 8 munkanappal a meghirdetett napot megelőzően) írásban kell közölni a tagsággal. A küldöttközgyűlés napirendi pontjai közé magán a küldöttköz-gyűlésen is bármely javasolt ügyet fel kell venni, ha azt a megjelent küldöttek 30% - a kéri. 

          Küldöttközgyűlést legalább évente egyszer kell összehívni.

          Rendkívüli küldöttközgyűlést kell összehívni:

·      ha a tagszervezetek 30%-a, vagy ha a Pénzügyi Felügyelő Bizottság ezt írásban kéri;

·      ha az Ügyvezető Elnökség valamilyen okból (haláleset, tartós távollét, vagy/ill. lemondás miatt háromnál kevesebb főre csökken a létszáma, v. páros számú létszám esetén döntésképtelen helyzet áll elő egy fontos kérdésben…stb.)  működésképtelenné válik.

          Csak a küldöttközgyűlés hozhat határozatot az alábbi kérdésekben:

-       alapszabály módosítás;

-       éves beszámoló elfogadása;

-       költségvetés elfogadása;

-       átalakulás, egyesülés, megszűnés;

-       vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása, illetve minden olyan kérdésben, amit a jogszabályok előírnak.

Az alapszabály módosítása, az éves beszámoló, a közhasznúsági jelentés elfogadása, a költségvetés elfogadása, az átalakulás, egyesülés ill. megszűnés esetében a határozathozatal a küldöttközgyűlésen nyílt vagy külön kérésre titkos, minősített (2/3 –os) többségi szavazással történik. Az egyéb kérdéseket nyílt, vagy kérésre zárt, egyszerű többségi szavazással kell eldönteni.

A küldöttközgyűlés, az Ügyvezető Elnökség és a Pénzügyi Felügyelő Bizottság határozatait, döntéseit, a döntéshozatal módját (nyílt v. titkos szavazás) időpontját és hatályát az összes érdekelttel a titkárnak írásban kell közölni. Ennek módja egyrészt a küldöttközgyűlés határozatainak, döntéseinek valamint a szövetség programjainak a tagokhoz való írásban (ajánlott levélben) történő eljuttatása, másrészt az összes határozat ill. döntés tárolása a Döntések/Határozatok Tárában, valamint mindezeknek, az érdeklődők számára történő minél korábbi közzététele az Interneten a következő címen: http://www.magyar-aikido-szovetseg.hu.

A Döntések/Határozatok Tára tartalmazza az összes döntés/határozat tartalmát, időpontját, hatályát, érvényességét és a támogatók ill. ellenzők nevét, titkos szavazásnál a támogatók ill. ellenzők számának arányát.

A küldöttközgyűlés tisztségviselői kijelölésénél figyelembe veszi a Khtv. 8. És 9. §-ában írott összeférhetetlenségi szabályokat, azaz:

1. A küldöttközgyűlés, mint vezetőszerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy,

aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (PTK. 685. § b pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)    kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)    bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

2. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, ill könyvvizsgálója az  a személy, aki

a)    a vezetőszerv elnöke vagy tagja,

b)    a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)    a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d)    az a) – c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokat egyrészt a titkároknál (a külföldiekkel való levelezést a főtitkárnál, a hazai leveleket, szervezéssel, bírósági bejegyzéssel kapcsolatos iratokat a titkárnál és az elnöknél) másrészt a gazdálkodással, pénzügyi kérdésekkel, könyveléssel kapcsolatos iratokat a kincstárnoknál lehet – külön kérésre és előre egyeztetett időpontban – megtekinteni. 

A küldöttközgyűlésen történt lemondás, amennyiben határozatképes tagság előtt történt, és a jegyzőkönyv rögzíti, mint nagy nyilvánosság előtt történt bejelentés – érvényes.

Az Ügyvezető Elnökség feladatai:

-       ellátni a Magyar Aikido Szövetség ügyvitelét, képviseletét a küldöttközgyűlések közötti időszakban az alapszabálynak, a küldöttközgyűlések, Ügyvezető Elnökségi ülések határozatainak megfelelően.

-       Ügyvezető Elnökségi ülést legalább félévente kell tartani. Az ülést, minimum 3 nappal azt megelőzően az elnök, esetenként a főtitkár v. a titkár hívja össze (pl. a tagok kérésére). A napirendet az összehívó közli telefonon és/vagy e-mailen az érdekeltekkel, és másolatban felteszi a szövetség Internetes honlapjára is. Az ülések nyilvánosak. Az ülés akkor határozatképes, ha legalább három ügyvezető elnökségi tag jelen van. A gazdasági kérdések tárgyalásához a kincstárnok jelenléte elengedhetetlen.

-       Az üléseken a határozatokat nyílt szavazással (személyi kérdésekben v. kivételes, rendkívüli esetekben titkosan) egyszerű többséggel hozzák. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata, titkos szavazásnál sorshúzás dönt.

Általános és szervezeti kérdésekben az ügyvezető elnök képviseli a MASZ –t.

Egyes rendkívüli esetekben az ügyvezető elnök e jogát írásos meghatalmazás formájában átruházhatja a főtitkárra vagy az ügyvezető elnökség egyéb tagjaira.

Az Ügyvezető Elnökség további feladatai:

-       programok egyeztetése, elfogadása;

-       javaslattétel a küldöttközgyűlés felé szervezési/gazdasági kérdésekben;

-       saját előterjesztéseinek megvitatása, elfogadása.

 Szakmai vitás kérdésekben (pl. külföldön történő vizsgák engedélyezése, ill. külföldön történt vizsgák honosítása), a Technikai Bizottság javaslata alapján - szintén az ÜgyvezetőElnökség dönt. Ezt a hatáskört bonyolult esetekben az Ügyvezető Elnökség a küldöttközgyűlésnek átadhatja.

A Pénzügyi Felügyelő Bizottság feladatai:

-       hatáskörét a Khtv 11.§-a, működési szabályait maga határozza meg;

-       legalább két tagjának jelenlétekor döntőképes, határozatát egyhangú szavazással hozza.

-       legalább negyedévente összeül és  ellenőrzi a szövetség könyvelésének helyességét, pénzkezelését;

-       a hatályos törvényi előírásoknak való megfelelést;

-       rendszeresen konzultál a kincstárnokkal ill. a könyvelővel (könyvvizsgáló céggel), és legalább évente beszámol a küldöttközgyűlésnek.

          Az alapszabályban nem részletezett feladatokat, kötelességeket és jogokat a kidolgozandó Magyar Aikido Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) tartalmazza, amelyet a szövetség Elnökségének kell elfogadnia.

5.   A Magyar Aikido Szövetség tagja lehet az:

-       aki írásban kéri felvételét a Magyar Aikido Szövetségbe;

-       aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a Magyar Aikido Szövetség  alapszabályát elfogadja;

-       akinek felvételi kérelmét az Ügyvezető Elnökség elfogadja;

-       aki befizeti a mindenkori tagsági díjat.

A tagságot tagsági igazolvány ill. a befizetett tagdíj személyre szóló nyugtája (igazolása a tagsági igazolványban) igazolja.

6.   A Magyar Aikido Szövetség pártoló tagja lehet az:

-          aki írásban kéri felvételét a Magyar Aikido Szövetségbe;

-          aki írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a Magyar Aikido Szövetség alapszabályát elfogadja;

-          akinek e tárgyú kérelmét  az Ügyvezető Elnökség elfogadja;

-          aki befizeti a mindenkori pártoló tagsági díjat.

A pártolói tagságot a pártoló tag kérése kiállított igazolás ill. a befizetett tagdíj nyugtája igazolja.

7.   A tagsági, pártolói tagsági viszony megszűnik:

  -       a tag, pártolói tag saját kérésére, az ilyen tárgyú nyilatkozatnak az ügyvezető elnökséghez történő benyújtása napjától számított, az Ügyvezető Elnökség által jóváhagyott, fél év múlva történő törléssel;

-       a tagdíj, pártolói tagdíj tárgyévre vonatkozó összegének a határidő lejárta utáni be nem fizetését fél évvel követő törléssel;

-       az ügyvezető elnökség törlési határozatával, a határozatban megjelölt napon.

Az ügyvezető elnökségnek minden küldöttközgyűlés alkalmával be kell számolnia a tagok, pártolói tagok létszámának alakulásáról, a ki és belépettek számának említésével, az indokok felsorolásával.

8.   A tagok kötelességei:

-       törekedni az aikido szellemiségének megfelelő viselkedésre a dozsóban és a mindennapi életben egyaránt;

-       tudásuk legjavát nyújtani;

-       tudásuk átadásával fejleszteni társaikat;

-       lehetőségeikhez mérten közreműködni az aikido terjesztésében;

-       betartani az alapszabályban és a szövetség szabályzataiban foglaltakat.

9.   A pároló tagok kötelességei:

  -       törekedni az aikido szellemiségének megfelelő viselkedésre a dozsóban és a mindennapi életben egyaránt;

-       lehetőségeikhez mérten közreműködni az aikido terjesztésében;

-       betartani az alapszabályban és a szövetség szabályzataiban foglaltakat.

  10.        A tagok jogai :

  -       részt venni a MASZ tevékenységében;

-       képviselni érdekeit;

-       megválasztásuk esetén tisztségeket betölteni a szövetségen belül;

-       részt venni a MASZ rendezvényein;

-       részesülni minden olyan kedvezményben, amelyet részére a MASZ szabályzatai, illetve a hatályos jogszabályok lehetővé tesznek.

11.        A pártoló tagok jogai:

  -     részt venni a MASZ tevékenységében;

-     képviselni érdekeit;

-     hozzászólási joggal részt venni a MASZ rendezvényein;

-     részesülni minden olyan kedvezményben, amelyet részére a MASZ szabályzatai, illetve a hatályos jogszabályok lehetővé tesznek.

12.        A szövetség bevételei:

  -       a tagok által fizetett tagdíj, melynek mértékét a küldöttközgyűlés határozza meg, és a mindenkori küldöttközgyűlések jegyzőkönyve rögzíti.

-       a pártolói tagok által fizetett pártolói tagdíj, melynek mértékét a küldöttközgyűlés határozza meg, és a mindenkori küldöttközgyűlések jegyzőkönyve rögzíti.

-       adományok;

-       állami támogatás;

-       cél szerinti tevékenység bevételei;

-       vállalkozási tevékenység bevételei;

-       pályázatokon elnyert összegek.

 A tagok a szövetség működőképességének fenntartása érdekében vállalják, hogy a pártolói tagsági díjat a tárgy év február 1-éig befizetik. A tagsági díj tárgyév február 1–étől a tárgyévet követő év január 31-éig tartó időszakra szól.

A tárgy év augusztus 30–áig újonnan belépő tagok számára a teljes tagsági díj befizetése kötelező, míg a szeptember 1–e után belépők a mindenkori tagdíj felét kötelesek befizetni belépésük időpontjában.

13.        A MASZ megszűnik:

  -       ha küldöttközgyűlése elhatározza jogutód nélküli feloszlását;

-       más szervezettel egyesül, abba beolvad, szétválik;

-       tagjainak száma tartósan a törvény által meghatározott létszám alá csökken, és a Fővárosi Bíróság megszűntnek nyilvánítja.

 KITÉTEL:

 Az alapszabályban illetve a Szervezeti és Működési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. tv., valamint az 1997. évi CLVI. tv. hatályos rendelkezései az irányadóak.

Jelen alapszabály 8 számozott oldalból áll.

Az alapszabály elválaszthatatlan részét képezi a mellékletként csatolt jegyzőkönyv, és az alapszabályt módosító küldöttközgyűlésen résztvevő küldöttek aláírását tartalmazó oldal.

Ezen alapszabályt a Magyar Aikido Szövetség 2008. június 24-i küldöttközgyűlése elfogadta. Ezen alapszabály elfogadása napjától, semmissé teszi a Magyar Aikido Szövetség, a Fővárosi Bíróságnál 2000. december 18-án kelt végzésében a 61.217-es ügyiratszám alatt szereplő korábbi alapszabályát.

 Budapest, 2008. június 24-én. 

 Melléklet:

-       a résztvevő küldöttek aláírásait tartalmazó lap;

-       a küldöttközgyűlés jegyzőkönyve